Ráadásul itthon, Magyarországon. Sir David Attenborough is biztosan jót nevetne a Ford Puma hazai reklámfilmjén, amit a Dialogue Creatives készített. Jó szórakozást!

Ismertem egy lányt aki gyakorlatilag bármilyen igazoltatást meg tudott úszni, egy karcolás vagy csekk nélkül. A mosoly-duma-nagy szemek szentháromságát olyan tökélyre fejlesztette, hogy nem volt olyan vesztes helyzet, ahonnan ne mosolygós rendőri díszkisérettel, de legalábbis egy cinkos kacsintással megerősített figyelmesztetéssel a tarsolyában hajtott volna el. Irigyeltem ezt a képességét, de az alábbi mindenbizonnyal dokumentumfilm tanulsága szerint léteznek egyéb eszközök is a hatóság kőszívének enyhítésére.

Nem egészen értem az összefüggést a termék és a reklám között, azaz miért a Ruffles Chips az igazi. Talán mert ízlik a betonra fröccsent mustár a Charger gonosz sofőrjének? Vagy mert egy tűzszerész lajhár ölelgeti Mila Kunis low budget kiadását? Nem tudom, de ha tényleg film lenne, én megnézném. A chips-en még rágódom.

Azt tudjuk, hogy a márka egy zseni, Honda Szoicsiró nevét viseli. Az ő sikerterméke a Cub volt, melyet rengetege motor, autó követett, bár még robot is volt a sorban.

Amikor Zách Dani tényfeltáró cikkét olvastam, amiben egy félretankolt autó tulajdonosának kálváriáját mutatta be, eszembe jutott a - mára ebben a formában megszűnt - német DEA olajvállalat reklámja. De a legendás Opel-hét is megihlethetett volna, a film főszereplője ugyanis egy szénnépimpelt Mantával közlekedik.

Ingóra, és a többi állandó szereplőre egy egész reklámkampányt építettek.

Biztos nem lehetett könnyű az a meeting, ahol kitalálták, hogyan kell eladni a zembereknek a Toyota Avensist 1998-ban. Ma már vicces látni ezt, egy olyan típusról, amely már-már a használtpiacon is kezd lecsúszott valami lenni, de hát tudjuk: Brigitte Bardot is volt fiatal egyszer, és akkor még vonzó volt.

Egy azonban biztos, ritka jól kapták el az autó lényegét a kreatívok. Mert tényleg olyan, mintha a hátsó ülésen ülnél, a vezetésről nincs sok szó.

Igaz, van akinek ez nem elég. Akiknek az autó csak egy olyan valami, ami rossz, ha nem indul be. Hol máshol játszódhatna a jelenet, mint a világ legfélelmetesebb helyszínén? Igen, a mélygarázsban. És kérem, az Avensis be-in-dul!

A Toyota 1995-ben váltotta le amerikai piacos közepes SUV-jának második generációját. Került bele többek között egy új V6-os, ami már 180 lóerős, és 3 liter helyett 3,4 literes, és kiküszöbölték a modell legsúlyosabb szopófaktorát, a hátsó szélvédőt. Az ugyanis addig a hátsó ajtóval együtt lefelé nyílt, de az ablakemelő el tudott romlani, és akkor nyithatatlanná vált az egész miskulancia. Nagyobb kasztni, hosszabb tengelytáv, hátul is tekercsrugós felfüggesztés, ami persze továbbra is egy merev tengelyen rugóztatja az autót. Ami személy szerint is kifejezetten fáj a hirdetésben, hogy mennyire szép a fehér 4Runner - nekem bordót dobott a gép, de a használtpiac már csak ilyen.

A hétvégére tervezett T3 bemutatóhoz keresgéltem a videók között, amikor ez a csodálatos sorozat bukkant fel a látókörömben.

Mit meg nem tesz manapság egy óragyártó, hogy birtoklási vágyat váltson ki a férfiból. A Breitling koncepciója a összes ösztönre mesterien apellál. Más kérdés, hogy a látottak alapján lesz-e valaki, akinek fantáziáját valóban a karóra ragadja el, és nem a vágott kipufogós Harley, a rajta lovagló szőke (figyeljék, ahogy 0:57 és 59 közt komplikáció adódik a Boneville-i sóstó göröngyein, mégis uralja a helyzetet), vagy a fényesre polírozott P-51 D Mustang.

Hallgassanak hosszan rotyogó V2-est, mennydörgő kompresszoros Packard Merlin V12-est. Ugye, hogy önöknek sem a nyamvadt Breitling kéne. 

Adott egy német banda, a The Bosshoss, akik rendszeresen megénekelnek autós témákat. Pontosabban country trash punk rock stílusban újrahasznosítanak mindent, és ennek során jut bőven autós vonatkozású dalra is. Furcsa ez a német együttes, ugyanis első dobásuk is egy reklámfilm zenéje volt, de jégkrémmel errefelé nem foglalkozunk.

Az ő zenéjük szólt a Mercedes Actros kampányfilmek alatt pár évvel ezelőtt.

A vége egyszerűen priceless! (És ugye nem kell mondanunk, milyen eredményeket értek el ezek a szekrények a túrrautó-bajnokságokban...) Kéne!

"Akinek ezt a reklámot el tudják adni, az meg is érdemli a Jettát." - Csikós Zsolt.

Arról ne nyissunk vitát, hogy az Old Spice menő-e vagy sem, a lényeg nem ez, hanem a személyes higiénia. Inkább figyeljünk arra, hogy a jó kis indiai Royal Enfield beette magát a kozmetikai iparba: ebben a reklámban a zuhanyozó változik át motorkerékpárrá, sörhas izommá, a testes maori mackóvá, a szikkadt tata meg csúcsmacskává.

Ki gondolná, hogy a tusfürdőben LSD van...

Vannak reklámok, melyeknek már az elején tudjuk, mit akarnak ránk sózni. Persze a régi jó dolgokból nem marad semmi sem, hisz itt van ez, ahol csak az utolsó másodpercekben derül ki, hogy mi is az elpasszolnivaló.

Komoly látványvilág, akció, robbanások: sok hűhó egy mobiltelefonért. Ennek ellenére érdemes megnézni, olyan, mint egy jó akciófilm trailere. Felismeri valaki, miből épült a főhős gépe?

Másfél percben Knight Rider, fogathajtás, Transformers, Maci Laci, Muttley és a Gyümölcs-zombik támadása. Ugye ön is egy joghurt-reklámra tippelt?

Én, mint a szerkesztőség Csőröstransit-ügyi illetékese, kötelességemnek érzem, hogy az első reklámblogos posztomban megemlékezzek a száguldó fehér kisteherautók legikonikusabb darabjáról, a Ford Transit Supervanről.

Supervan, csak így, szám nélkül. Akkor nem tudták, hogy lesz még több is. Mint amikor a 20-as, 30-as években csak per Világháború beszéltek arról a történelmi eseménysorozatról, amit mi elsőként szoktunk emlegetni. Hiszen már tudjuk azt, amit őseink akkor még nem: sajnos nem volt egyszeri és megismételhetetlen a Világháború.

A legelső Supervan a legelső igazi Ford Transit alapjaira épült. Mert a Taunus Transitot nem szokták a klasszikus Transitok közé sorolni. Az első, igazi Transit 1965-ben jelent meg, ezt szokás Mk1-nek nevezni. 1971-ben pattant ki valamelyik elvetemült fordos fejéből, hogy csináljanak egy Supervant.

Mi sem egyszerűbb: végy egy ötliteres, V8-as Ford GT40 motort, tegyél rá négy Webert, egy ötgangos ZF váltót, vágd ki a a raktér padlóját, és voilá, kész az elmeroggyant kisáruszállító. 
 

A futóműve, így negyven év távlatából nézve inkább tűnik valami rossz viccnek, mint komolyan átgondolt konstrukciónak. De ez csak azt bizonyítja, van fejlődés a technikában -ezt a Supervant nem pár lelkes tini eszkábálta össze a garázsban, hanem a Terry Drury Racing szakemberei építették, a lehető legnagyobb alapossággal.

 

Az indiai reklámpiac néha csodálatos anyagokat gurít elénk. Ne csak a vérgagyi bollywoodi giccsre gondoljanak, a milliárdos országban nem egy zseniális reklámszakember dolgozik. Mivel az ottani motorpiacot elfelejtette megcsapni a válság, számunkra hihetetlen, hétszámjegyű eladásokat produkálnak. Márkánként.

 

A piac egyik legjobbja a Bajaj, melyet idehaza leginkább a KTM egyik tulajdonosaként ismerünk. 50 és 300 köbcenti gépek köthetők nevükhöz, amelyek talán nálunk is kedveltetek lehetnének, ha az indiaiaknak számítana az a 2-300 motor, amit be bírna fogadni a hazai piac. Természetesen egyenletükben ez a mennyiség jóformán ismeretlen, de a magyar motorosok sem tartják sokra a kisköbcentis, mindennapi használatra alkalmas motorokat. Kár. 

A Supervan. Ez volt a Ford Transit legritkább, legerősebb, legértelmetlenebb verziója. Egyetlen darab készült belőle, nem lehetett vele semmilyen árut szállítani, üzemanyagtakarékosság, mint olyan, fel sem merült vele kapcsolatban. Ez volt a Ford GT40 motorjával értelmetlenné tett Világ Leggyorsabb Furgonja.

1978-ban Fordék lecserélték a legelső igazi Transitot. Tizenhárom évig készült az első széria, amit kicsit átfaragva létrehozták a másodikat. Bár ez a kocsi már nem volt ugyanaz, mint az első, de az A-oszloptól hátrafelé a karosszéria szinte semmit sem változott. Hiába no, bevált konstrukció, minek piszkálják.

13 évvel a Supervan debütálása után kitolták a napfényre a Supervan 2-t. Ennél a kocsinál nem tűnt egyetlen alkatrész sem furcsának, viccesnek. Ez a furgon annyira volt mókás, mint Sas József. De inkább annyira sem, mert ember nem létezik, aki ránézve elmosolyodik. Még egy Mikroszkóp-színpad bérletes nyugdíjas sem. Ez egy szörnyeteg.

Az alábbi videón egy kicsit felidézzük a Supervant, és akció közben láthatjuk magát a Supervan 2-t.

Vajon miről beszélgetnek a szelepek egy Ford V8-ban? Milyen volt az élet a márkaszervízben laptop nélkül? Tudta, hogy a Ford V8 dugattyúi amúgy kötéltáncosok? Ezekre a fontos kérdésekre ad választ az alábbi videó. Kihagyhatatlan!
 

Azért tudatmódosítókért nem kellett a szomszédba menni még az átkosban sem. Plusz egy kis kövidinka, máris kész a Rozsda-báb. (Kösz Tommi!)

Korábban a Sebesség oltárán már elmerengtünk a ČZ, vagyis Česká Zbrojovka történetén és képekbe merevített krónikáján. Az ottani képgaléria földbe döngölt sokakat, köztük engem is - erre most rátesz egy lapáttal a cseh állami televízió archívumából származó kisfilm.

Akit érdekel, hogy mi zajlik, vagyis mi zajlott egy jól működő motorgyárban, kattintson. Nagy kár, hogy a régi jó dolgokból már nem maradt semmi sem.

Nem kell ide cirkalmas szöveg: ez itt egy egyszerű kis blog, itt nem kell vitatkozni, politizálni és veszekedni, ez csupán egy kedves kis retró-ablak a múltra, melyet néhanapján visszasír egy picit mindenki.

Ez itt puszta szórakozás, ha egy pici vidámságra van szükséged, nézz be bármikor, itt mindig találsz valamit, ami jókedvre derít.
Szeretettel várunk
Totalcar

Egy aranyos - és kreatív - férfias kis reklám a múltból. Könnyezzük meg az autót, melyről azt hittük, hogy túlél mindent. Nem sikerült, a mai kor betett neki is. (Hányadik kommentnél jelenik meg Tie?)